|
2015-12-24 17:42:57, csütörtök
|
|
|
|
|
|
Mit ünneplünk karácsonykor?
A karácsony keresztény ünnep, amelyet évezredek óta Jézus hivatalos születésének napján ünnepelnek a világon. Az öröm, békesség, család és gyerekek, az otthon ünnepe. A nem keresztények pedig a szeretet ünnepeként tartják számon.
Fotó: Europress - Getty Images / Hulton Archive
Fotó: Europress - Getty Images / Hulton Archive
A Karácsony hivatalos története Nagy Konstantin római császár niceai zsinatán kezdődött 325-ben. Bár előtte is ünnepelték Jézus születésnapját a keresztények, de leginkább csak azért, hogy ne kelljen részt venniük a római császárkor híres mulatságán, a Mithrász-ünnepen. Egyébként sokáig azt gondolták, hogy Jézus Krisztus tavasszal született. Erre az időszakra esik sok pogány ünnep is a téli napforduló miatt, de a modern karácsony időpontját, ahogy a vallásuk államvallássá tételét is a császárnak köszönhetik a keresztények.
Konstantin volt az első Róma urai közül, aki felvette a keresztény vallást. Bár sokak szerint továbbra is saját hitében hitt és ez csak politikai döntés volt, döntése a kereszténység számára meghatározó pillanattá vált. Mivel a keresztények sem voltak egységesek, még Rómában sem, úgy döntött, összehívja az egyházi vezetőket, hogy egyezségre jussanak hittételi kérdésekben. Ezen a zsinaton határozták el azt, hogy karácsony ünnepe a vízkereszti január 6-a helyett december 25-én legyen.
Bár a karácsony keresztény ünnep, december vége már akkor ünnepi időszaknak számított, amikor Jézus Krisztus még meg sem született. Az ókori Rómában december 17. és 25. között a téli napfordulót ünnepelték a pogányok a különböző szaturnália ünnepélyeken. Táncos vigasságok voltak ezek, amelyeket az egész birodalomban megtartottak. Azt ünnepelték, hogy a fény és az élet győzött a halál és a sötétség felett. A földművesek között tehát az újjászületést és a reményt táplálta a nélkülözés időszakában.
Az ajándékozás története
Már a pogányok is megajándékozták a szolgáikat a téli napfordulós ünnepségeken, házaikat pedig örökzöld borostyánokkal díszítették. A feldíszített karácsonyfa története viszont a 16. századig nyúlik vissza és a Német-római Birodalomban állították fel először a karácsony szimbólumaként. A reformáció idején a templomokban megtartott ünnepek ugyanis átszivárogtak a családi környezetbe. Először az evangélikusok körében kezdték feldíszített fával ünnepelni a karácsonyt, aztán lassanként a többi keresztény vallásban is elterjedt.
Sok nem keresztény ember is ünnepel ilyenkor világszerte. Nekik ez a szeretet ünnepe. Az ajándékozás, a karácsonyi zene hallgatása, az üdvözlőlapok küldése, a templomi ünneplések, a karácsonyi ebéd és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés (karácsonyi égők, színes üveggömbök, girlandok, szaloncukor, fagyöngyök, krisztustövisek) csak az elmúlt kétszáz évben terjedt el.
"A karácsonyfát kezdetben almával, dióval, ostyával, mézespogácsa-alakokkal és cukorral díszítették" - írta a Múlt-kor. ,,A díszek készítésekor fő szempont volt az ehetőség, a gyerekek fabontáskor nyalánkságként megették. Már az első karácsonyfákon hajlított dróttal rögzített gyertyák égtek. A XIX. század vége felé már a csillogó díszek váltak a karácsonyfák összképének meghatározóivá. Üvegdíszek gyártására vonatkozóan 1848-ból származik az első adat, nagybani előállítása Németországban már a század végén elkezdődött."
Karácsonyfa, fotó: pixabay.com
Karácsonyfa, fotó: pixabay.com
Magyarországon az arisztokrata családok állítottak először a karácsonyfát. Az első valószínűleg Beethoven kedveséé, Brunszvik Teréz grófnőé volt, aki 1824-ben díszített fel először egy fenyőt. A szimbolikus szokás gyorsan elterjed a városi polgárok körében. Húsz évvel később már nem volt karácsony fenyőfa nélkül ezekben a családokban.
,,Az aradi Alföld című újság 1862-ben arról számolt be, hogy egy nőnevelő-intézet növendékei Deák Ferencnek karácsonyfát állítottak, melynek minden ágán egy-egy általuk készített kézimunka függött" - írta a Múlt-kor.
Az ünnepi szokásról 1866-ban, Jókai Mór írt először A koldusgyermek című karácsonyi tárgyú elbeszélésében.
forrás: faktor |
|
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
Címkék: krisztustövisek, megajándékozták, borostyánokkal, karácsonyfákon, nyalánkságként, meghatározóivá, németországban, elbeszélésében, szimbólumaként, születésnapját, magyarországon, újjászületést, kereszténység, koldusgyermek, átszivárogtak, államvallássá, evangélikusok, mézespogácsa, keresztények, ünnepségeken, készítésekor, üdvözlőlapok, karácsonyfák, megtartottak, arisztokrata, birodalomban, karácsonyfát, valószínűleg, karácsonykor, születésének, templomokban, feldíszített, ünnepélyeken, köszönhetik, előállítása, szaturnália, karácsony keresztény, otthon ünnepe, szeretet ünnepeként, római császárkor, időszakra esik, téli napforduló, modern karácsony, vallásuk államvallássá, császárnak köszönhetik, első Róma, keresztény vallást, kereszténység számára, egyházi vezetőket, zsinaton határozták, vízkereszti január, ókori Rómában, Getty Images, Hulton Archive, Nagy Konstantin, Jézus Krisztus, Német-római Birodalomban, Brunszvik Teréz, Deák Ferencnek, Jókai Mór,
|
|
|
|
karácsony keresztény, otthon ünnepe, szeretet ünnepeként, római császárkor, időszakra esik, téli napforduló, modern karácsony, vallásuk államvallássá, császárnak köszönhetik, első Róma, keresztény vallást, kereszténység számára, egyházi vezetőket, zsinaton határozták, vízkereszti január, ókori Rómában, téli napfordulót, különböző szaturnália, egész birodalomban, élet győzött, sötétség felett, földművesek között, reményt táplálta, nélkülözés időszakában, ajándékozás története, téli napfordulós, feldíszített karácsonyfa, karácsony szimbólumaként, reformáció idején, templomokban megtartott, családi környezetbe, evangélikusok körében, többi keresztény, szeretet ünnepe, karácsonyi zene, üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd, elmúlt kétszáz, karácsonyfát kezdetben, díszek készítésekor, gyerekek fabontáskor, első karácsonyfákon, csillogó díszek, karácsonyfák összképének, első adat, század végén, arisztokrata családok, első valószínűleg, szimbolikus szokás, városi polgárok, aradi Alföld, nőnevelő-intézet növendékei, ünnepi szokásról, koldusgyermek című, krisztustövisek, megajándékozták, borostyánokkal, karácsonyfákon, nyalánkságként, meghatározóivá, németországban, elbeszélésében, szimbólumaként, születésnapját, magyarországon, újjászületést, kereszténység, koldusgyermek, átszivárogtak, államvallássá, evangélikusok, mézespogácsa, keresztények, ünnepségeken, készítésekor, üdvözlőlapok, karácsonyfák, megtartottak, arisztokrata, birodalomban, karácsonyfát, valószínűleg, karácsonykor, születésének, templomokban, feldíszített, ünnepélyeken, köszönhetik, előállítása, szaturnália, fabontáskor, családokban, világszerte, , ,
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
29 | 30 | |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
0 db bejegyzés |
e év: |
0 db bejegyzés |
Összes: |
70103 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 4690
- e Hét: 28321
- e Hónap: 44721
- e Év: 166594
|
|
|